A csikung átadásával szeretnék tenni egy jobb világért. Ebben a világban az emberek boldogok, békések és szabadok. Eljutnak saját tiszta forrásukhoz és nap mint nap képesek meríteni belőle. Engem a Ningcsing Csikung vezetett el ahhoz a forráshoz, amely táplálja a kreativitásomat, az egészségemet, formálja a az életemet és azokét is, akik rendszeresen gyakorolják.
A kezdetek
Kezdetekben egyszerűen csak szerettem volna jól lenni. Újra erőt érezni a testemben, valahogy túljutni édesapám halálán és a közel 7 éves elbaltázott házasságom romjain. Érzelmileg és anyagilag is padlóra kerültem, pedig még csak 26 éves voltam. Tarthatatlanná vált az itthoni életem, ezért kimentem Angliába koszt-kvártélyért gyerekekre vigyázni. Kint hallottam először a csikungról. Amikor hazajöttem 2001-ben, elmentem egy csikung tanfolyamra. A gyakorlások adtak erőt, hogy kirángassam magam a nehézségekből. Látni, hallani, tapintani kezdtem – másképp, mint korábban. Elkezdtem összeszedni széthullott darabjaimat. S ahogy segítettem magamon, kezdtek el hozzám fordulni mások is segítségért. A megérzéseimmel dolgoztam és azokkal a bizonyos energiákkal, amiket egyre pontosabban érzékeltem. Akkoriban meglehetősen misztikusnak tűnt mindez, ma már nem tartom annak. Olyan természetes képességnek tartom, ami a légzés, a tudatosság és a fizikai testünk összehangolt együttműködésén alapul.
Idővel a reklámgrafikus létemet elkezdte háttérbe szorítani a segítő munka. A csikung kapcsán elvégeztem a természetgyógyász képzés akupresszúra és alternatív masszázs- és mozgásterapeuta szakát, a Peter Hess Akadémia hangmasszázs képzését, ahol oktattam is pár évig. Fontos állomást jelentett a Hellinger-féle rendszerszemlélet (családállítás), amely módszerrel a csikung és a hangok világa mellett a mai napig dolgozom.
Közös pont a csikung, a hangok világa és a hellingeri rendszerszemlélet között a belső csend, a biztonságos tér, a térben megjelenő információ (tudás) jelentősége és a rend. E négy pillér harmonikus egysége nélkül nem lehet jól lenni.
A Ningcsing Csikung megszületésében a fentiek mind szerepet játszottak. Hatással voltak az útkeresésem egyéb állomásai is, a Csung Jüan csikungos múltam, a Camino de Santiago zarándokút, amely maga a “megtestesült” Tao, s amelyet kétszer sikerült végigjárnom. Hatással voltak rá a Vipassana elvonulások, amelyek tovább mélyítették a csendet és a figyelmet bennem. És ami talán a legfontosabb, hogy hatással volt rá minden kudarc, veszteség és trauma, öröm és sikerélmény, amit megtapasztaltam. Ma már ajándéknak tekintem múltam minden egyes fordulatát.
Régen Japánban, amikor egy teás csésze eltört, arannyal ragasztották össze. Így minél több “meggyógyított” sérülés volt egy csészén, az annál értékesebbé vált. A törések a mi életünkben is válhatnak kiemelt eseménnyé, amely gazdagabbá tesz bennünket. A csikung gyakorlásával semmi mást nem teszünk, mint felfedezzük eldugdosott töréseinket, és elkezdjük meggyógyítani azokat. Figyelemmel, együttérzéssel, tisztelettel aranyozzuk be, hogy aztán még erősebbé váljunk ott, ahol korábban eltörtünk. Amikor újra ép a csészénk, csak akkor indulhatunk el a spirituális úton, saját tiszta forrásunkhoz.
Amit a tanításban fontosnak tartok
A csikung tanításában és az életben is 4 dolgot tartok igazán fontosnak:
- A nyitottságot az új tapasztalások felé, elkerülve a rutinból végzett gyakorlásokat; nincs rutinmunka, nincs rutin pillanat.
- Az együttérzést, a nyitott szívet önmagunk és mások felé egyaránt.
- Az egyensúlyt, amely megóv attól, hogy elvessz az ezotéria útvesztőiben, de megóv attól is, hogy mereven ragaszkodj egyetlen megszokott állásponthoz.
- A kapcsolatot. Kezdőként csak az élő kapcsolat által tudsz ráérezni a csikungra a mozdulatok vagy a mozdulatlanság mögött. A tanítóval való kapcsolat nyújtja a biztonságot, hogy állapotodra és céljaidra szabva tudd majd önállóan gyakorolni a csikungot.